Egyesület

VÉKA (Veszprémi Építész Klub és Alkotóműhely) Egyesület ALAPSZABÁLYA

Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján létrehozták a VÉKA (Veszprémi Építész Klub és Alkotóműhely) Egyesületet.
A VÉKA (Veszprémi Építész Klub és Alkotóműhely) 2011. március 7.-i közgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el.

I. Az Egyesület adatai
1. Az Egyesület neve: VÉKA (Veszprémi Építész Klub és Alkotóműhely) Egyesület
2. 2. Az Egyesület székhelye: 8200 Veszprém, Kalmár tér 20.
3. Az Egyesület rövidített neve: VÉKA
4. Az Egyesület működési területe: Magyarország
5. Az Egyesület alapításának éve: 2010.

II. Az Egyesület célja és feladatai
1. Az Egyesület célja: Mint építész szakmai klub – kapcsolat létrehozása a város lakói és az építészek között, pályázatok írása, szakmai előadások, konferenciák, kiállítások szervezése, lebonyolítása, szakmai témájú vetítések, filmklubok szervezése, középiskolások számára szakági előadások szervezése, helyi építészeti értékek védelme, fenntartható építészet szellemiségének terjesztése.
2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.
3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.
4. Az Egyesület feladatai: pályázatok írása, szakmai előadások, konferenciák, kiállítások szervezése, lebonyolítása, szakmai témájú vetítések, filmklubok szervezése, középiskolások számára szakági előadások szervezése, helyi építészeti értékek védelme, szakmai tanácsadás.

III. Az Egyesület tagsága
1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.
A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt.

2.Tagfelvételi eljárás
Az Egyesület tagja lehet aki,
2.1. magyar vagy külföldi természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely belépési szándékát írásban, az erre rendszeresített formanyomtatványon kinyilvánítja.
2.2. az Egyesület Alapszabályát elfogadja,
2.3. a tagdíjat befizeti,
2.4. A tagfelvételt kérő két eredeti példányban kitölti a “Tagfelvételi nyilatkozat”-ot, s azt az Egyesülethez benyújtja. A “Tagfelvételi nyilatkozat” tartalmát és formáját az Elnökség javaslata alapján az Elnök határozza meg.
2.5. Az Egyesület tagjainak felvételéről az Elnökség dönt
2.6. A tagfelvétel kérelme visszautasítható, ha az Elnökség többségi szavazással azt elutasította. Kötelező az elutasító határozatot írásban indokolni, azt a kérelmezőnek átadni. A kérelmező az elutasító határozat ellen 15 napon belül a Ellenőrző Bizottsághoz fordulhat jogorvoslatért. A panaszt lehetőleg 30 napon belül, de legkésőbb a soron következő ülésén napirendjére kell tűznie. Az Ellenőrző Bizottság az elutasító határozatot helyben hagyja vagy az Elnökséget új eljárás lefolytatására utasítja. Az Ellenőrző Bizottság határozatáról az érintetteket írásban kell tájékoztatni.
2.7. Ha a tagfelvételről az Elnökség döntött, haladéktalanul intézkedik nyilvántartásba vételről, a „Tagfelvételi nyilatkozat” egyik eredeti példányának az Elnöknek történő megküldésével.
2.8. Az, aki a Egyesületnek már korábban tagja volt, nem vehető fel a tagsági viszony megszűnésétől számított:
a) egy éven belül, ha a tagsági viszony kilépés vagy törlés;
b) két éven belül, ha a tagsági viszony kizárás
miatt szűnt meg.

3. Az Egyesület tagjának jogai:
– részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában szavazati joggal, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
– a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
– felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;
– választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;
– indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;
– betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
– a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.
4. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, tagdíjfizetési kötelezettsége, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
5. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.
6. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását, köteles a közgyűlés által meghatározott tagdíjat rendszeresen megfizetni.
7. A tagsági viszony megszűnik:
– a tag halálával,
– az Egyesület megszűnésével,
– a tag kilépésével,
– a tag kizárásával.
8. Kizárási eljárás során első fokon az egyesület elnöksége jár el, míg másodfokon az egyesület közgyűlése határozhat. Ezen másodfokú közgyűlési határozat ellen élhet az egyesületi tag az egyesülési jogról szóló törvény 10.§-ában biztosított 30 napos jogvesztő határidőn belül a bírósághoz fordulás jogával.
Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül
 azt a tagot, aki hat hónapon keresztül az elnökség írásbeli felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével.
 azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.
Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt. A kizárási eljárást első fokon az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A taggal az elnökség indokolással ellátott kizáró határozatát írásban közölni kell.
A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. Ezen felül a határozatot 30 napos jogvesztő határidőn belül bíróság előtt megtámadhatja az Etv. 10. §-a alapján.
A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával.
9. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.

IV. Az Egyesület szervezete
1. Az Egyesület szervei:
Közgyűlés,
Elnökség,
Ellenőrző Bizottság,
Elnökség.
2. Az egyesület tisztségviselői

1. A Közgyűlés
1.1. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. Az Elnöknek tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes.
A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a körülményről a tagokat az eredeti meghívóban előre tájékoztatták. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.
1.2. A Közgyűlést össze kell hívni:
– ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,
– ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
– ha a bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli.
1.3. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata.
1.4.A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül.
1.5. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.
A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.
1.6.A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;
– az Alapszabály elfogadása és módosítása;
– tisztségviselők megválasztása és visszahívása; ha a tisztségviselő feladata ellátására méltatlanná válik;
– tagdíj mértékének megállapítása;
– az Elnökség éves beszámolójának elfogadása; az éves költségvetés megállapítása
– döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.
1.7. A Közgyűlés határozatai egyszerű szótöbbséggel , nyílt szavazással hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a levezető Elnök szavazata dönt.
1.8.A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:
– az Alapszabály elfogadásához, módosításához;
– az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához.
1.9. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.
A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

1.10. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

1.11. A tisztségviselők visszahívása
Az Egyesület közgyűlése visszahívja azt a tisztségviselőt, aki tevékenységévei az Egyesület munkájának eredményességét akadályozza, vagy veszélyezteti, az Egyesületről akár szóban, akár írásban, vagy a médiában valótlan, az Egyesület tekintélyét romboló állítást hoz nyilvánosságra, valamint aki magatartása miatt, az egyesületi tisztség viselésére méltatlan.
Az Egyesület közgyűlése a jelen levő tagok 2/3-os többségévei nyílt kézfelemeléses szavazás alapján hozott határozattal hívja vissza az Egyesület tisztségviselőjét.
A szabályszerűen visszahívott tisztségviselőnek az elnökségi tagsága is megszűnik.

A tisztségviselő visszahívását napirendjére vevő közgyűlésre a visszahívni kívánt
tisztségviselőt a napirend megküldésével meg kell hívni.
A visszahívást kimondó határozat meghozatala előtt a jelen levő tisztségviselőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy védekezését és álláspontját a Közgyűlés előtt ismertesse.
A visszahívást kimondó Közgyűlési határozat ellen a visszahívott tisztségviselő a határozat tudomására jutásától számított 30 napon belül jogorvoslati igénnyel a Bírósághoz fordulhat.

12.2. Az Elnökség
2.1. Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
Az ülés határozatképes, ha mindkét elnökségi tag jelen van. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon mindkét elnökségi tag jelen van. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.
2.2. A 2 tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 1éves időtartamra (maximum 5 éves időtartamra).
2.3. Az Elnökség feladata és hatásköre:
– tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
– a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
– az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;
– az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;
– az Elnök éves beszámolójának elfogadása;
– személyzeti munka irányítása;
– tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;
– az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás; kizárási eljárás során az elnökség kizárólag első fokon járhat el, másodfokon az (alapszabály III/7. pontja szerint) egyesület közgyűlése határoz.
– minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.
3. Ellenőrző bizottság
3.1. Az Ellenőrző Bizottság közvetlen a közgyűlésnek alárendelt egyesületi szerv és csak a Közgyűlésnek tartozik beszámolni. Az Ellenőrző Bizottság elnökét és két tagját a Közgyűlés választja meg két évre, a tagok közül. Az első választás során az alapító ülésen a Közgyűlés két tagot két évi időtartamra választ meg és egy tagot egy évi időtartamra, annak érdekében, hogy az Ellenőrző Bizottság évente megújítható legyen.
3.2. Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Elnökség és Alapszabály szerinti működését, a rendelkezésre álló eszközöknek az Alapszabályban meghatározott célokra történő hatékony és célszerű felhasználását, elfogadja az Egyesület előző évi pénzügyi beszámolóját.
3.3. Az Ellenőrző Bizottság tagjai az Elnökségi ülések állandó meghívottai, azonban szavazati joggal nem rendelkezik. Az Ellenőrző Bizottság köteles írásban jelezni az Elnökség felé, ha az Elnökség határozatai az Alapszabálynak vagy más jogszabálynak nem felelnek meg.
3.4. Az Ellenőrző Bizottsághoz az Egyesület bármely tagja írásbeli panaszt nyújthat be, ha úgy találja, hogy az Elnökség határozata Alapszabály ellenes. Ilyen panaszt az Ellenőrző Bizottság tagjai közvetlenül is kezdeményezhetnek. A panaszokat az Ellenőrző Bizottság köteles 30 napon belül kivizsgálni, többségi szavazással határozni, a határozatot jegyzőkönyvbe foglalni és a legközelebbi elnökségi ülésen ismertetni. Köteles a határozatát az érintettekkel írásban közölni.
3.5. Az Ellenőrző Bizottság tagja vagy annak közeli hozzátartozója, élettársa nem lehet tagja
az Elnökségnek és nem viselhet más funkciót az Egyesületen belül, nem állhat munkaviszonyban az Egyesülettel.
3.6. Az Ellenőrző Bizottság hatáskörére az 1997. évi, közhasznú szervezetekről szóló CLVI. Törvény 11. §-ban írottak irányadóak, működésére az Elnökség működésének szabályai vonatkoznak.
4. Az Egyesület tisztségviselői
4.1. Az Egyesület elnöke
Az Egyesület elnökét 1éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.
Az Elnök feladata és hatásköre:
– az Egyesület tevékenységének irányítása;
– a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;
– döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
– a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
– kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
– irányítja az Elnökség munkáját;
– vezeti az Elnökség üléseit;
– képviseli az Egyesületet;
– intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
– összehívja az Elnökség üléseit;
– vezeti az ügyintéző apparátust;
– irányítja az Egyesület gazdálkodását;
– utalványozási jogot gyakorol;
– gyakorolja a munkáltatói jogokat;
– minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.
4.2. Az Egyesület alelnöke
Az Elnököt távollétében az alelnök helyettesíti. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait.

V. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása
1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:
– tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;
– magán és jogi személyek támogatásai;
– az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
– rendezvény bevétel;
– egyéb bevételek.
3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.
5. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.

VI. Az Egyesület megszűnése
1. Az Egyesület megszűnik:
– ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja,
– ha feloszlatják,
– ha más szervezettel egyesül,
– ha megszűnését megállapítják.
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve az Elnökség jár el.

VII. Vegyes és záró rendelkezések
Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.
Az Egyesület Alapszabályát a 2011. március 7.-i Közgyűlés fogadta el.